MSTT

Magyar Sport Háza 1146 Budapest Istvánmezei út 1-3. I. emelet 103. Telefon/Fax: 460-6980, e-mail: sporttudomany@mstt.hu

Alapszabály

A Magyar Sporttudományi Társaság elnöksége és közgyűlése által

2015. szeptember 17-i módosításokkal elfogadott Alapszabály.

1.§ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A társaság neve:            Magyar Sporttudományi Társaság, rövidítése: MSTT  Angolul: Hungarian Society of Sport Science rövidítése: HSSS

1.2. Székhelye:                    1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.

1.3. Működési területe:        Magyarország

1.4. Jelvénye és bélyegzője: kettős körön belül felirat: Magyar Sporttudományi Társaság,                                           középen görögös stílusú férfi, futó alak kezében fáklyával, a                                             futó alak alatt az alapítás évszáma: 1996.

1.5. Alapításának éve:          1996.

A Társaság az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökének8800-37/1955. OTSB számú utasításával létrehozott – időközben többször átalakult – Testnevelési Tudományos Tanács (TTT) jogutódjaként működik.

1.6. A társaság jogállása:     A Társaság a Magyarországon működő, a sporttudomány művelésével foglalkozó jogi személyek és magánszemélyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, önkormányzati elven működő egyesület.

1.7. A társaság tagjai: természetes személyek,

1.8. Tagsági, társulási lehetőségek: a Társaság tagja, vagy társult tagja lehet hazai és nemzetközi szervezeteknek.

1.9. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

1.10.  A Társaság nyilvántartását a Fővárosi Törvényszék végzi.

1.11.  A Társaság működése felett (ideértve közhasznú tevékenységét is) az ügyészség az Ectv.-ben és Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel a reá irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi  ellenőrzést. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

1.12. A Társaság pénzügyi ellenőrzését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szerve látja el, illetőleg az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, Magyar Olimpiai Bizottság vagy jogszabály, illetve a támogatási szerződésben arra felhatalmazott szervezetek, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet látja el.

1.13. A Társaság a céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

2.§ A TÁRSASÁG CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE

2.1. Közhasznú tevékenységként a Sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § c) pontjában (az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételei megteremtésének elősegítése), n) pontjában (a sportszakember-képzés és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenység támogatása, a testkulturális felsőoktatás feltételeinek biztosításának elősegítése) és q) pontjában (testkultúra fejlesztését szolgáló és sporttudományi képzés támogatása) meghatározott állami feladat teljesítésének érdekében a testnevelés és sporttudomány (a továbbiakban összefoglalóan: sporttudomány) fejlesztésének és népszerűsítésének ösztönzése, menedzselése és segítése.

2.2. A testneveléssel és sporttal összefüggő gyakorlati tapasztalatok, tudományos ismeretek, emberi és társadalmi értékek feltárásának, kutatásának ösztönzése, gyakorlati kivitelezése és támogatása.

2.3. A sporttudomány sajátos eszközeivel hozzájárul a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a környezettudatos magatartás elsajátításához, ezzel segítve a fiatal nemzedék szellemi és erkölcsi nevelését.

2.4. A gyakorlati tapasztalatok és a tudományos eredmények hasznosításának elősegítése.

2.5. Hozzájárulás a testnevelés és sport helyzetének elemzéséhez, fejlesztésének tudományos megalapozásához.

2.6. A társaság tagszervezetei, tagjai sporttudományos tevékenységének összehangolása, érdekeinek védelme, képviselete.

2.7. Közhasznú tevékenységi körében nyújtott szolgáltatásait a társaság tagjain kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti.

2.8. A Társaság alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az országos, nyilvános terjesztésű Magyar Sporttudományi Szemle c. folyóirat útján és a Társaság honlapja útján is nyilvánosságra hozza.

2.9. A Társaság közhasznú tevékenysége során az Alapszabály 2.1. pontjában hivatkozott, jogszabályban meghatározott állami feladat teljesítését szolgálja, ezzel járulva hozzá a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, megvalósításáról gondoskodik.

3.§ A TÁRSASÁG FELADATAI

3.1. Közreműködik a testnevelés és sport helyzetének tudományos igényű elemzésében, fejlesztési elképzeléseinek kidolgozásában; hozzájárul az állami és társadalmi sportirányító intézmények, szervezetek testnevelésre és sportra vonatkozó döntéseinek, sportpolitikai irányelveinek, állásfoglalásainak tudományos megalapozásához.

3.2. A testnevelés- és sporttudományos intézményrendszer (hálózat) eredményes működtetése érdekében koordinálja az érintett intézmények, szervezetek sporttudományos tevékenységét, képviseli érdekeiket, szükség szerint kezdeményezi új sporttudományos szervezetek, intézmények megalakítását.

3.3. Kezdeményezi és koordinálja a kutatómunkát: javaslatokat dolgoz ki a kutatási irányelvekre, pályázatokat ír ki, állást foglal a kutatási pályázatok támogatásáról, véleményezi a kutatási tervek teljesítését; segíti a kutatási eredmények gyakorlati és elméleti hasznosítását.

3.4. Hozzájárul a kutatási források feltárásához, és lehetőségeihez mérten részt vesz a kutatások támogatásában.

3.5. Tudományos és szakmai-módszertani kiadványokkal, konferenciák, kongresszusok, továbbképzések szervezésével, a szervezésben való közreműködésével elősegíti a tudományos eredmények közzétételét és hasznosítását az egészséges életmód kialakítása, az iskolai testnevelés és diáksport, a szabadidősport, valamint a versenysport eredményessége és a sporttudomány elméletének gyarapítása érdekében.

3.6. Kezdeményezi és segíti a sporttudomány alapvető feltételeinek, műszerparkjának, informatikai rendszerének korszerűsítését.

3.7. Kapcsolatot tart magyar, valamint külföldi – nemzeti és nemzetközi – tudományos intézményekkel, szervezetekkel.

3.8. Lehetőségeihez mérten segíti és támogatja a tudományos szakemberek, kutatók cseréjét, hazai és külföldi tanulmányutakon, konferenciákon való részvételét.

3.9. Figyelemmel kíséri a korszerű hazai és külföldi sportszakmai tapasztalatokat, tudományos eredményeket, és segíti ezek hazai elterjesztését, hasznosítását.

3.10 Ellátja mindazokat a közfeladatokat, amelyeket együttműködési megállapodásban, szerződésben az államigazgatástól átvállal, illetve amelyeket magasabb szintű jogszabály a hatáskörébe utal.

  • . A létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait sajtó útján nyilvánosságra hozza.

4.§ A TÁRSASÁG TAGSÁGA

4.1. Rendes tagok

4.1.1. Rendes tag lehet minden olyan természetes személy, aki a sporttudományt műveli, nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, ismeri és elfogadja a Társaság alapszabályát, kötelezi magát ennek betartására, felvételét belépési nyilatkozattal kéri, és a tagfelvételi kérelmet – a hat hónapos tagjelölti időszak leteltét követően 15 napon belül – a Társaság nyilvántartásba vétellel teljesíti. Ahol jelen alapszabály a tag megfogalmazást alkalmazza, azon a rendes tag értendő.

4.1.2. A Társaságba belépő személy a tagfelvételi kérelme benyújtásának időpontjától számított 6 hónapi időtartamra tagjelöltté válik.

4.1.3.A tagfelvételi kérelmet a Társaság főtitkára hagyja jóvá és veszi nyilvántartásba a tagot, a tagfelvételi kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül, a tagsági jogviszonynak a 6 hónapos időtartam leteltét követő létrejöttéről a főtitkár – írásban a tagsági jogviszony keletkezése pontos dátumának megjelölésével – tájékoztatja a tagot.

4.1.4. A tagok jogai:

–      részt vehet a Társaság közgyűlésén tanácskozási, indítványozási, választói és választhatósági joggal;

–      bekapcsolódhat a Társaság szervezeti, tudományos tevékenységébe, az állásfoglalások, határozatok kialakításába, a társaság minden tevékenységébe;

–      igénybe veheti a Társaság által biztosított kedvezményeket;

–      térítésmentesen kapja a Társaság rendszeresen megjelenő egyes kiadványait;

–      jogosult tájékozódni a Társaság által kezelt anyagi javak felhasználásáról;

–      részt vehet a Társaság által meghirdetett pályázatokon;

–      indítványozhatja a Társaság jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozatainak felülvizsgálatát.

4.1.5. A  tagok kötelességei:

–      a Társaság céljai érdekében, az alapszabálynak megfelelően végzett tevékenység;

–      a tagdíj rendszeres fizetése legelőször a felvételt követő egy hónapon belül, de a folyamatos tagság érdekében legkésőbb minden év február 28-ig, a tagdíj rendszeres fizetése a tagsági jogviszony feltétele;

–      az elérhetőségében (e-mail cím, levelezési cím) bekövetkezett változás bejelentése, annak bekövetkeztétől számított 30 napon belül.

4.2. Tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli tagok

4.2.1. Tiszteletbeli elnök és tiszteletbeli tagok lehetnek az elnökség által javasolt és a Közgyűlés által megválasztott, a sporttudomány hazai és nemzetközi viszonylatban elismert művelői, kiemelkedő munkásságú személyek.

4.2.2. A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tagok a Társaság szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet, de az elnökség tagjává nem választhatók, illetőleg – a választójogot és a választhatóságot kivéve – minden olyan jogot élveznek, amelyek a rendes tagokat megilletik.

4.2.3. A tiszteletbeli elnököt és a tiszteletbeli tagot a Társaság tagjai választják meg.

4.3. Képviselet

4.3.1. A természetes személyek jogaikat személyesen jogosultak gyakorolni.

4.3.2. Minden tagnak egy-egy szavazati joga van.

4.4. A tagság megszűnése

4.4.1. A tagság kilépéssel, elhalálozással, tagsági jogviszony társaság általi felmondásával, szűnhet meg. A tagdíj esedékességtől számított 15 napos elmaradásával a tagsági jogviszonyt a Társaság további harmincnapos határidővel felmondja. A felmondást tartalmazó felhívást – amelyben a tagsági jogviszony megszűnésére, mint jogkövetkezményre fel kell hívni a tag figyelmét (ennek elmaradása esetén a jogkövetkezmény nem alkalmazható, azaz a felmondás nem hatályosul) – a Társaság főtitkára minden évben március 15. napjáig küldi meg e-mailben a tagdíjfizetési kötelezettségüket nem teljesítő tagoknak; amennyiben a tag a 30 napos felmondási idő alatt tagdíjfizetési kötelezettségét teljesíti, akkor tagsági viszonya fennmarad, a felmondás nem hatályosul.

4.4.2. A tag tagsági jogviszonyát a Társaság képviselőjéhez intézett (a Társaság titkárságára benyújtott) írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti (kilépés).

4.4.3.  A Társaság a Ptk. 3:71. § (1) bekezdés c) pontja második fordulata alapján a tagnak jogszabályt, az alapszabályt vagy a társasági határozatot sértő vagy a társaság céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetére nem alkalmaz jogkövetkezményeket.

4.5. Éves tagdíj

4.5.1. Az éves tagdíj összegét az évi költségvetéssel együtt a közgyűlés hagyja jóvá.

4.5.2. A Társaság tagjai külön térítés nélkül kapják a Társaság negyedévente megjelenő folyóiratát (Magyar Sporttudományi Szemle), valamint elektronikus hírleveleit, hírújságot.

5.§ A TÁRSASÁG KÉPVISELETI ÉS ÜGYINTÉZŐ SZERVEI

5.1. A közgyűlés

A Társaság legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége.

5.1.1.   A közgyűlés kizárólagos jogköre:

–     az alapszabály megállapítása, módosítása;

–     a Társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

–     a Társaság képviseleti szervének megválasztása és visszahívása, valamint esetleges díjazásának megállapítása;

–     kitüntetések, elismerések alapítása, adományozása;

–     az ellenőrző bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása, valamint esetleges díjazásának megállapítása;

–     az elnökség és az ellenőrző bizottság beszámoltatása;

–     az éves költségvetés, az éves beszámoló ezen belül az elnökségnek a Társaság vagyoni helyzetéről szóló jelentésének) és a közhasznúsági melléklet elfogadása

–     az elnök, elnökségi tag feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha azok a Társasággal munkaviszonyban állnak;

–     a jelenlegi és korábbi tagok, az elnökségi és Ellenőrző Bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

–     választott könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása, valamint díjazásának megállapítása (ha a közgyűlés úgy dönt, hogy könyvvizsgálót bíz meg);

–     a végelszámoló kijelölése,

–     alapszabályban vagy jogszabályban a közgyűlés hatáskörébe utalt döntés meghozatala.

5.1.2.   A közgyűlés működése:

–    a közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal meghívó közzétételével össze kell hívni, napirendjét az elnök határozza meg. A meghívónak tartalmaznia kell a Társaság nevét és székhelyét; a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését; a közgyűlés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlés az ülését a Társaság lehetőség szerint székhelyén tartja. A meghívót (és mellékleteit) a Társaság honlapján teszi közzé, emellett a Társaság tagjai részére igazolható módon, a titkárságon bejelentett visszaigazolható elektronikus levelezési címre küldi meg, ilyen e-mail cím hiányában a meghívót ajánlott levélként kell megküldeni.

–    a tagokat a közgyűlés időpontjáról a meghívó közlésével együtt 30 nappal előbb értesíteni kell. A közgyűlési meghívó közzétételétől számított 10 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni az erre irányuló kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A napirend kiegészítése esetén a kiegészítés tagság részére történő megküldésére, közlésére az Alapszabálynak napirend (napirendet tartalmazó meghívó) közlésére vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni.

–    a közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az általános alelnök hívja össze; a közgyűlést a közgyűlésen választott levezető elnök vezeti le.

–    a Társaság közgyűlése nyilvános, amely jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható;

–    a közgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van; a határozatképességet a közgyűlés megnyitása előtt a főtitkár állapítja meg a közgyűlésen megjelent, szavazásra jogosult tagok számbavételével

–    határozatképtelenség esetén a közgyűlést – azonos napirenddel – legkésőbb 30 napon belüli időpontra kell újra összehívni; Az ismételt közgyűlés megtartásának időpontját és helyét az eredeti közgyűlés meghívójában kell meghatározni, azzal, hogy a meghívóban szereplő napirendi pontok vonatkozásában a megismételt közgyűlés a megjelent tagok létszámára tekintet nélkül határozatképes, a megismételt közgyűlés legkorábban a határozatképtelenné vált közgyűlés napjára, az eredeti időpontot követő 30 perc elteltét követő időpontra hívható össze.

–    A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg, kivéve, ha az Alapszabály vagy a Ptk. az egyszerű többséget meghaladó szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához;

–    a közgyűlés tisztségviselőinek (pl. szavazatszámlálók, jegyzőkönyvvezető, hitelesítő), levezető elnökének személyéről, a közgyűlés szavazással dönt; –        a közgyűlésen a választásokat háromtagú – az elnök által kijelölt – Jelölő bizottság készíti elő

–    a közgyűlés határozatait a Társaság honlapján teszi közzé (hirdeti ki),

–    A Társaság alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

–    A Társaság céljának módosításához és megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A tagok a közgyűlés ülésén szavazással hozzák meg határozataikat, a határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

–     akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

–     akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

–     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

–     akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társaságnak nem tagja vagy alapítója;

     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben (Ptk. 3:19. § (2) bekezdése).

A tag közgyűlésen történő szavazatára vonatkozó előző bekezdés szerinti szabályok alkalmazandóak az Elnökség és Ellenőrző Bizottság határozathozatala során is

  1. Az elnökség

5.2.1. A társaság ügyvezető és képviseleti szerve a 11 tagú elnökség. Az elnökség tagjait (a Társaság tagjai közül) a közgyűlés – titkos szavazással – 4 éves időtartamra választja meg. Az elnökség tagjai: az elnök, egy általános alelnök, egy alelnök és nyolc elnökségi tag. Az elnököt a közgyűlés választja meg. Az elnökség tagjai – amennyiben ebben nincsenek akadályoztatva – a közgyűlésen részt vesznek, a közgyűlésen a Társasággal kapcsolatos kérdésekre válaszolnak, a Társaság tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolnak.

5.2.2. Az elnökség hatáskörébe tartozó ügyek:

–    az éves munkaterv elfogadása;

–    egyetértési jog gyakorlása a főtitkár kinevezése és felmentése ügyében;

–    más szervezetbe tagként történő belépésről szóló döntés;

–    állásfoglalás a kutatások támogatásáról;

–    a Társaság szervezeti-működési szabályzatának elfogadása; az éves beszámoló mellékletét képező közhasznúsági mellékletnek, a jogszabályoknak (Ektv.32. §-a) megfelelő elkészítése, a közhasznúsági melléklet nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet, a közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását

A Társaság a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

A Társaságbeszámolóját és közhasznúsági mellékletet letétbe helyezés céljából az Országos Bírósági Hivatalnak küldi meg.

A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

A Társaság a beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a saját honlapján is köteles közzétenni, oly módon, hogy a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani szükséges.

Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

5.2.1    a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

5.2.2    a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

5.2.3    a Társaság céljainak elérése veszélybe került.(Ptk. 3:81. § (1) bekezdés)

Az előzőekben felsorolt okok miatt alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.

5.3 Az elnökség működése, feladatai:

–     az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

–     a beszámolók elkészítése és közgyűlés elé terjesztése;

–     az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

–     3.000.000,- Ft feletti kötelezettségvállalás jóváhagyása;

–     a Társaság jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

–     a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

–     az elnökség maga állapítja meg munkatervét és készíti el – szervezeti és működési szabályzatában – ügyrendjét;

–     az elnökség az SZMSZ-ben meghatározott időszakonként – éves ülésterv alapján – ülésezik, rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, a főtitkár vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt indítványozza;

–     az elnökség tagjait és a meghívottakat legalább az ülés előtt egy héttel értesíteni kell az ülés helyéről, idejéről és napirendjéről, sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható. A meghívót (és mellékleteit) az elnökségi tagok részére igazolható módon, a titkárságon bejelentett visszaigazolható elektronikus levelezési címre küldi meg, ilyen e-mail cím hiányában a meghívót ajánlott levélként kell megküldeni.

–     az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van;

–     az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza meg; szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni;

–     határozatképtelenség esetén az ülést azonos napirenddel legkésőbb egy héten belül össze kell hívni, mikor is a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes;

–     az elnökség ülésein a tiszteletbeli elnök, az ellenőrző bizottság vezetője és a főtitkár – tanácskozási joggal állandó meghívottként vesz részt, az elnökség ülése nyilvános, amely jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható;

–     az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat.

–     ha két közgyűlés között az elnökség létszáma 6 fő alá csökken, új elnökségi tagok megválasztására rendkívüli közgyűlést kell összehívni;

–     bármely elnökségi tag indítványára az elnökség határozatát titkos szavazással hozza meg;

Az elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták (Ptk. 3:22. § (1) bekezdés).

Az elnökségi tagok feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

Nem lehet az elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült (Ptk. 3:22 § (4) bekezdés).

Nem lehet az elnökség tagja az, akit e foglalkozástól (tevékenységtől) jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (Ptk. 3:22. § (5)-(6) bekezdés)

Megszűnik az elnökségi tagi megbízatás

–     határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

–     megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

–     visszahívással;

–     lemondással;

–     az elnökségi tag halálával;

–     az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

–     az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés az elnökség tagjait bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja. Az elnökség tagja megbízatásáról a Társasághoz címzett, az elnökség másik tagjához vagy a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új elnökségi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Az elnökség határozathozatalára megfelelően alkalmazandó a közgyűlés határozathozatalára vonatkozó előírás (5. § 1. b) pont utolsó bekezdése).

Az elnökség jogosult ülés tartása nélkül is döntést hozni. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – a főtitkár megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül írásban közli az elnökséggel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. Ha bármely elnökségi tag az ülés megtartását kívánja, az elnökség ülését az elnöknek össze kell hívnia.(Ptk. 3:20. § (3) bekezdés)

5.4 A titkárság

A társaság ügyintéző szerve a titkárság.

A titkárság a főtitkár irányításával végzi a munkáját.

6.§ A TÁRSASÁG TISZTSÉGVISELŐI

6.1. Összeférhetetlenség

– Az Elnökség és a közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

6.1.1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

6.1.2. bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által a tagjának – tagsági jogviszony alapján – nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

– Nem lehet a Társaság Ellenőrző Bizottságának elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

6.1.2.1. a közgyűlés, illetve az Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve a közgyűlés azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

6.1.2.2. a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha jogszabály másképpen rendelkezik,

6.1.2.3. a Társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Társaság tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást,

6.1.2.4. az 6.1.2.2.-6.1.2.3. pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

– A Társaság vezetőtisztségviselője (az elnökség tagja és Ectv. szerinti felelős személyként a főtitkár és az Ellenőrző Bizottság tagja ) nem lehet olyan személy, aki olyan akár közhasznú akár nem közhasznú szervezetnél  töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig, a megszűnést követő három évig – vezető tisztséget, amely

6.1.2.4.1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

6.1.2.4.2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

6.1.2.4.3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

6.1.2.4.4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

  1. 2. Az elnök

6.2.1.   Képviseli a Társaságot, ezt a jogát esetenként átruházhatja az alelnökökre és a főtitkárra,

6.2.2.  Összehívja és vezeti a közgyűlést, valamint az elnökség üléseit,

6.2.3.  Ellenőrzi a testületek határozatainak végrehajtását,

6.2.4.  Gondoskodik az alapszabály betartásáról;

6.2.5.  Munkáltatói jogot gyakorol a főtitkár fölött,

6.2.6. Kiadmányozási és utalványozási joggal rendelkezik; e jogait átruházhatja az alelnökökre és a főtitkárra

6.2.7.A főtitkár javaslatára a szakbizottságok működését jóvá hagyja.

6.3. Az alelnökök

6.3.1.   Az általános alelnök, az elnök első helyettese,

6.3.2.   Megbízás alapján helyettesítik az elnököt;

6.3.3.   Képviselnek és koordinálnak egy-egy tudományterületet.

6.4. A főtitkár

6.4.1.1.a Társaság napi ügyeinek vitele a vonatkozó rendeletek, az alapszabály és a testületi határozatok figyelembevételével, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,

6.4.1.2. a beszámolók tervezetének előkészítése és azoknak az Elnökség elé terjesztése;

6.4.1.3. az éves költségvetés tervezetének elkészítése és annak az Elnökség elé terjesztése;

6.4.1.4. a Társaság vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés és elnökség hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

6.4.1.5. a tagság nyilvántartása;

6.4.1.6. a Társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

6.4.1.7.a Társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

6.4.1.8.a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az Elnökség tájékoztatása a szükséges intézkedések megtétele érdekében;

6.4.2.   Felelős a titkárság munkájáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat a titkárság munkatársai fölött;

6.4.3.   Felelős a testületek tevékenységéhez szükséges feltételek biztosításáért;

6.4.4.    Fő munkaköri feladatai:

–     előkészíti a testületi üléseket,

–     gondoskodik a jegyzőkönyvek, emlékeztetők elkészítéséről,

–     ellátja a társaság működésével kapcsolatos személyzeti, szervezési, ügyviteli feladatokat,

–     az elnök megbízása alapján képviseli a társaságot,

–     gondoskodik a költségvetési összegek célszerű felhasználásáról,

–   a hatáskörébe utalt területen kiadmányozási, utalványozási joggal rendelkezik,

–     figyelemmel kíséri a jogszabályokat, s a társaság működésénél kezdeményezi az ezek szerinti működési módosításokat,

–   ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a testületek (és az elnök megbízzák.)

6.4.5.   Akadályoztatása esetén az elnök által megbízott, a társaságnál munkaviszonyban álló személy helyettesíti,

6.4.6.   Javaslatot tesz szakbizottságok működésének engedélyezésére.

7.§ A TÁRSASÁG BIZOTTSÁGAI

7.1. Ellenőrző Bizottság

7.1.1. közgyűlés a Társaság (úgy is mint közhasznú szervezet) érdekeinek megóvása céljából a Társaság ügyvezetésének, működésének, gazdálkodásának ellenőrzésére egy elnökből és két tagból álló, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező Ellenőrző Bizottságot választ. Az Ellenőrző Bizottság további feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. Az Ellenőrző Bizottság munkája során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Társaság munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

  • A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
  • A Bizottság elnöke az elnökségi üléseken tanácskozási joggal vesz részt, míg a Bizottság tagjai az elnökségi üléseken jogosultak részt venni.

7.1.4.   Bizottság elnöke és tagjai a Társaságban más tisztséget nem viselhetnek, és nem lehetnek egymásnak, vagy a Társaság bármely tisztségviselőjének, vagy alkalmazottjának közeli hozzátartozói.

  • Az Ellenőrző Bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja.
  • Az Ellenőrző Bizottság tevékenységét éves ellenőrzési terv alapján végzi, amelyről a Társaság elnökségét tájékoztatja.

7.1.7. A Bizottság feladatai:

– a társaság pénz- és vagyonkezelésének ellenőrzése,

– a bizonylati fegyelem betartásának vizsgálata,

– a vizsgálati eredményekről az elnökség tájékoztatása és beszámolás a közgyűlés előtt,

– az éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló, közhasznúsági melléklet felülvizsgálata,

– köteles intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, illetve a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel,

– ha 30 napon belül nem kerül sor intézkedés céljából a közgyűlés vagy elnökség Ellenőrző Bizottság által indítványozott összehívására, úgy jogosult azt maga megtenni,

– ha a közgyűlés vagy az elnökség a törvényes működés helyreállítására szükséges intézkedéseket nem teszi meg, úgy az Ellenőrző Bizottság haladéktalanul köteles a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet értesíteni.

Az Ellenőrző Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Ellenőrző Bizottság tagja, akivel szemben az elnökségi tagokra vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a Társaság elnökségének tagja (Ptk. 3:26. § (2) bekezdés).

Az Ellenőrző Bizottság tagjai az Ellenőrző Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az Ellenőrző Bizottság tagjai a Társaság elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

Az Ellenőrző Bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

Az Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnésére az elnökségi tagi megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az Ellenőrző Bizottság tagja lemondó nyilatkozatát a Társaság elnökéhez intézi.

Az Ellenőrző Bizottság határozathozatalának módjára az Alapszabályának az Elnökség határozathozatalára vonatkozó előírások megfelelően alkalmazandóak.

7.2. Szakbizottságok

7.2.1.   Az elnök – a társaság szaktudományos, területi és módszertani természetű feladatai szakszerű ellátása érdekében, az adott feladat ellátásához elegendő számú állandó és “ad hoc” szakbizottságokat, szekciókat hoz létre a főtitkár javaslatára, illetve megfelelő létszám hiánya esetén szakértőket kérhet fel közreműködésre.

7.2.2.   A szakbizottságok szekciók vezetőségüket saját maguk, demokratikusan 2-4 év időtartamra választják meg.

7.2.3.   A megkötendő szerződés jellege szerint illetékes szakbizottság feladata az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, elnökségi tagjával, az Ellenőrző Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt. Ha a megkötendő szerződés jelle2ge szerinti szakbizottság nincs, akkor a jelen pont szerinti hatáskört az elnök gyakorolja.

A szakbizottságok tevékenységüket az alapszabálynak és szakterületük érdekeinek megfelelően, végzik. Működési rendjüket saját maguk határozzák meg.

8.§ A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA és VAGYONA

8.1. A Társaság éves költségvetés alapján gazdálkodik, vállalkozási tevékenységet (különösen konferenciaszervezést, kiadványok megjelentetését, hirdetés- és reklámszervezést, kiállítások rendezését) kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

8.2. A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

8.3. A társaság váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve gazdasági-vállalkozást tevékenységének fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésre nem használhatja fel;

8.4. A Társaság cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

8.4.1. A Társaság bevételei

8.4.1.1. Tagdíj;

8.4.1.2. Gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

8.4.1.3  Költségvetési támogatás (amely lehet):

8.4.1.3.1.  A pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

8.4.1.3.2. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

8.4.1.3.3. Az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

8.4.1.3.4. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

8.4.1.4. Az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

8.4.1.5. Más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

8.4.1.6. Befektetési tevékenységből származó bevétel;

8.4.1.7. A 8.4.1.1–8.4.1.6 pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

8.4.2. A Társaság költségei, ráfordításai (kiadásai):

8.4.2.1 .Alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

8.4.2.2. Gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

8.4.2.3. A civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

8.4.2.4. Az 8.4.2.1.–8.4.2.3. pontok alá nem tartozó egyéb költség.

8.4.3. A Társaság a bevételeit a 8.4.1. pont szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 8.4.2. pont bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

8.4.4. A Társaság a 8.4.2. pont 8.4.2.3. és 8.4.2.4. pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

8.4.5. A társaság bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A társaság tagjai a társaság tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.

8.4.6. A társaság éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet köteles készíteni, amit a közgyűlés fogad el. A közhasznúsági mellékletet a beszámolóval azonos módon köteles a Társaság letétbe helyezni és közzétenni.

8.4.7. Az éves beszámoló tartalmazza

8.4.7.1. A mérleget (egyszerűsített mérleget),

8.47.2. Az eredmény kimutatást (eredmény levezetést),

8.4.7.3. Kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

8.4.8. A Társaság a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

8.4.9. Társaság által pályázati úton elnyert pénzeszközöket és célirányos támogatásokat kizárólag az adott pályázatban, szerződésben foglalt feladatok teljesítésére lehet felhasználni, illetőleg a pályázatot elnyert szakbizottság, (személy) előzetes hozzájárulásával, írásos megállapodás alapján lehet átmenetileg más célra felhasználni, amennyiben az adott pénzeszköz átmeneti más célra történő felhasználása nem veszélyezteti a pályázat teljesítését. Amennyiben egy szakbizottság elnyert, de még nem teljesített pályázattal rendelkezik, akkor az nem szüntethető meg, és ugyanarra a célra másik szakbizottság nem hozható létre. A szakbizottság a pályázaton elnyert támogatás felhasználásával a pályázat kiírója által meghatározott követelmények szerint köteles elszámolni, legkésőbb a kiíróval szemben a Társaság részéről fennálló beszámolási kötelezettség időpontja előtt 30 nappal.

9.§ A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

9.1.  A Társaság más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

9.2. A jogi személyre vonatkozólag a Ptk.-ban meghatározott jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a Társaság jogutód nélkül megszűnik, ha

9.2.1.   a Társaság megvalósította célját vagy a Társaság céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

9.2.2.   a Társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

9.3. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, a Társaság céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az előzőekben megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja, el vagy azt nem szerezheti meg.

9.4.  A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

9.5. A Társaság jogutód nélküli megszűnése után az elnökségi tagokkal szemben e minőségükben a Társaságnak okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – a Társaság törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó társasági vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

9.6.  Ha a Társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a Társaság elnökségével szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha az elnökség tagja az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

10.§. EGYÉB

A Társaság hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

A Társaság a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Az alapszabályt a Társaság céljának figyelembevételével kell értelmezni.

  1. § ZÁRÓ RENDELKEZÉS

 Jelen módosított alapszabályt a Magyar Sporttudományi Társaság közgyűlése 2015. szeptember 17-én fogadta el.

Az Elnökség ügyrendjében rendelkezni kell

11.1. Olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, és a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számaránya, és – amennyiben lehetséges – személye megállapítható,

11.2. A közgyűlés és az Elnökség döntéseinek az érintettekkel való közlési és nyilvánosságra hozatali módjáról,

11.3. A Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről,

11.4. A Társaság működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, valamint beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

Budapest, 2015. szeptember 17.

Elnök

Magyar Sport Háza 1146 Budapest Istvánmezei út 1-3. I. emelet 103. Telefon/Fax: 460-6980, e-mail: mstt@sporttudomany.hu - MSTT © 2014 Frontier Theme