„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”
(Szt. Pál II. levele Timóteushoz 4.7-8)
Gyászol a Testnevelési Egyetem. Gyászolnak a jelenlegi és volt kollégák; egy perc megállásra, magunkba szállásra, elcsendesülésre késztet a hír: életének 81. évében elhunyt a TF egykori legendás rektora, Istvánfi Csaba. A nevéhez köthető a TF egyetemi rangja, a sporttudomány önálló diszciplinává válása. Jómagam, aki a rendszerváltást megelőző évben kerültem a TF-re, azt az egyáltalán nem kis feladatot kaptam tőle, hogy az úgynevezett duplanullás ügyekben segítsem a 1956-os forradalom TF-s áldozatainak rehabilitációját. Ez az ötlet igazán bátor és úttörő kezdeményezés volt abban az időben. A TF Egyetemi Tanácsa határozatára a bebörtönzött, meghurcolt, és elbocsájtott tanárok visszakapták oktatói státusukat, közülük többek címzetes egyetemi tanári, és docensi elismerésben részesültek. A kizárt hallgatók befejezhették tanulmányaikat.
Egyetemi és egyben sportember lévén nemcsak a tanulmányi munkára, hanem a sportteljesítményre is igényes volt. Nevéhez köthető jónéhány sportoló osztálytárs, kortárs sportkarrierje. Többek között Zsivóczky Gyula olimpiai bajnok, Gyuricza József vívó világbajnok, Tóth Géza súlyemelő, Csányi Rajmund, és Lelkes András tornász, Bolyki István atléta és még sorolhatnánk a neveket. Nem csoda hát, ha Istvánfi Csaba a testnevelő tanári pálya fortélyain túl a kimagasló emberi teljesítmény minden összetevőjének fejleszthetőségére is rátalálhatott. Ez a kíváncsiság vezette a TF után a pszichológiai tanulmányokhoz. Summa cum laude minősítéssel végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Bekapcsolódott az edzéselméleti kutatásokba, és elmélyült a kosárlabda taktikai variációinak megismerésében.
Széleskörű szakmai tudás birtokában tíz éven át sikeres testnevelő tanárként dolgozott a Bokányi Dezső Ipari Szakmunkásképző Iskolában. Kosárlabda szakedzőként NB I-es csapatoknál szerzett gazdag szakmai tapasztalatokat. Az edzéselméleti ismereteit módszertani vezetőként a Budapesti Spartacus Egyesület tudományos csoportjában kamatoztatta. Jelentős elméleti tudással és gazdag gyakorlati tapasztalatokkal felvértezve vállalta 1969-ben Nádori Professzor úr felkérésére az edzéselmélet tantárgy oktatását. Minden oktatói munkakört bejárva haladt felfelé a ranglétrán: tanársegéd, adjunktus, docens, tanulmányi rektor helyettes, egyetemi tanár, majd rektor lett. Ambíciói az alma mater legkiválóbb vezetőinek sorába emelték: Hepp Ferenc, Kerezsi Endre, Koltai Jenő, Zalka András méltó utódjaként folytatta az intézményvezetői tevékenységét. Elévülhetetlen érdemei között tarthatjuk számon:
- a TF-en szerzett diploma nemzetközi elismertségét,
- a minőségi képzés tartalmi megújítását,
- a tudományos kutatások eredményeinek a tananyagba való beépítését,
- a sportági ismeretek beemelését a záróvizsgák tematikájába,
- az angol nyelvű egyetemi testnevelő tanárképzés bevezetését,
- a Nemzetközi Edzőképző Központ létrehozását.
Élő és gyümölcsöző szakmai cserekapcsolatot alakított ki az amerikai Slippery Rock Egyetemmel, ezáltal – a politikai rendszerváltást megelőzve – lehetőség nyílott a TF friss diplomásainak az Amerikai Egyesült Államokban a Master Degree fokozat megszerzésére.
Tevékenységét 1987-ben díszdoktori címmel ismerték el. A doktori laudációban a kelet-európai változások előszeleként értelmezték a korát megelőző törekvéseit.
- 1994-ben a TF-en az Ő kezdeményezésére került megrendezésre az East-West szakmai tudományos konferencia, ahova negyvennyolc testnevelés-oktatással foglalkozó főiskoláról és egyetemről érkeztek a világ minden tájáról előadók. Kezdeményezésére a TF megtisztelő Doctor Honoris Causa díszdoktori címet adományozott többek között:
- A. Samaranchnak, a NOB akkori elnökének,
- Havelange FIFA elnöknek,
- Cooper világhírű amerikai fiziológusnak,
- Master professzornak, a kölni Hoch Schule rektorának.
- Aebersoldnak a Slippery Rock University elnökének
- Kominak a Nemzetközi Sporttudományi Világtanács elnökének.
A TF hallgatók testkulturális ismereteinek elmélyítéséhez, az olimpiai eszme népszerűsítéséhez, a „Szellemet, Erkölcsöt Erőt egyesíts!”jelmondat megerősítéséhez az évente gyarapodó szoborpark létrehozása is az Ő nevéhez köthető. 1987-től rektori megbízatása végéig szinte minden évben emléket állított valamely jeles elődünknek: Coubertin, Kemény Ferenc, Mező Ferenc, Csanádi Árpád, Hepp Ferenc, gróf Klebelsberg Kunó szobrai tanúskodnak a nemes hagyományteremtő törekvésről. Más egyéb tradíciók kezdeményezése is köthető a nevéhez. Az, hogy az egyetem vezetői a jeles ünnepeken talárba öltözötten, a TF felségjelzéseivel jelenjenek meg, ugyanúgy elvárás volt tőle, mint az, hogy a hallgatók is elegáns körülmények között rendezhessenek gólyabálat. (A hallgatók azért művelték a sportos és fiatalosan lendületes szórakozó programokat is, kedves hagyománnyá vált a TF fordított napok két-három napos májusi rendezvénye. Jól emlékszem, hogy a régi szép időkben még a rektori talárt is kölcsönadta a rektor úr az aktuális diákrektornak). Mindenki előtt ismert volt a társaságkedvelő személyisége. Igen népszerűek voltak a hagyományosnak mondható családias hangulatú kerti partyk a szoborparkban.
Azt hiszem nem túlzás Őt nemcsak átvitt értelemben, de a szó szoros értelmében is egyetemépítő rektornak nevezni. Kétségtelen ugyanis, hogy a nevéhez fűződik az Atlétikai csarnok, az „új épület” építése, aztán a kollégium modernizálása, a játékcsarnok felújítása, a Római parti vízitelep szolgálatba állítása.
Istvánfi Tanár Úr a kornak megfelelően olyan menedzser szemléletű egyetemi vezető volt, akinek széleskörű szakmai ismeretei, a sokévi oktatói, pedagógiai tapasztalatai, kutatói és tudományszervezői tevékenysége, valamint kiváló vezetői készsége átlagon felüli munkabírásban ötvöződtek.
Tudásából, lelkesedéséből, emberségéből sokszínű egyéniségéből hallgatók ezrei gazdagodott. Ígérjük, a Tőle kapott szellemi értékeket munkánkban tovább adjuk.
A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének elnökeként fáradhatatlanul dolgozott a tanulóifjúság egészséges életviteléért, mozgásos, cselekvő életmódjáért. Ez irányú tevékenységének eredményeként elévülhetetlen érdemeket szerzett a klebelsbergi szellem ápolása, a mindennapos testnevelés törvénybeiktatása és bevezetése érdekében.
Egy éve sincs, hogy a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete nagy többséggel újabb bizalmat szavazott az akkor már huszonkét éve folyamatosan a fedélzeten álló kapitánynak, a magyar testnevelő tanárok nagykövetének, Istvánfi Csabának. Az elnök úr tele tervekkel, de azért a feladatok méltó módon történő átadásának gondolatával vállalta tavaly a tisztséget. A tervek valóban tiszteletre méltóak voltak, a megvalósítás azonban már másra fog maradni.. Átrendeződtek a teendők: búcsúznunk kell! Abban a reményben búcsúzunk tőle, hogy a kapott talentumokat jól használta fel, és miután alázatában, nemes méltóságában hűséges volt, bemehet ura örökébe….
Professzor úr! Kedves Csaba! Emlékedet megőrizzük!
Isten áldjon!
Dr. iur. habil. Nemes András
